Ha eléggé szeretsz valakit, nem számít az a néhány rossz szokása.

Várnunk kell arra, aki nem csak tolerálja a dilijeinket, hanem szereti is azokat.

Félek, hogy egy napon kisétálsz az életemből és nem hagysz mást nekem, csak óriási ürességet. Félek, hogy nem lesz kihez fordulnom, amikor problémám akad, hogy nem lesz kihez hozzábújnom, ha félek. A szívem egyszerűen megszakadna, ha abban a tudatban kellene élnem, hogy nem érinthetlek többet. Az, amikor hallhatom a hangod, megnyugvást jelent számomra. A mellkasodon fekve érzem az illatod, hallom a szíved dobbanását, ennél nagyobb csodát még azelőtt sosem éltem át. Nincs még egy olyan ember, aki jobban ismerne és ennyire nagy szükségem lenne rá, szeretlek.

Nem fogom letagadni, hogy szerettelek, de ezután hozzáteszem majd, hogy mert egy idióta voltam.

Te vagy az egyetlen férfi, aki valaha is megérintette a szívemet és az mindig is a tiéd lesz.

Egy nő addig kacér, amíg nem szerelmes.

- A remény gyilkol és olyan tengerbe hajszol, aminek a hullámait soha nem szelídítheted meg.

- De nem húz a mélybe, hanem a felszínen tart.

Ha szeretsz valakit, akkor azt akarod, hogy boldog legyen, akkor is, ha emiatt egyedül maradsz.

Aki megfoszt életed nagy hazugságától, a boldogságot veszi el tőled.

Szeretlek ilyen boldognak, nyugodtnak és gondtalannak látni, és szeretem a tudatot, hogy részben én vagyok az oka.

Párban élni nehéz, mert elköteleződni és áldozatot hozni nehéz, de ha a megfelelő személyért teszed, akkor könnyű.

Nem azzal leszel boldog, aki mindig ott van melletted, hanem azzal, aki hiányzik.

Az a fajta lány vagyok, aki szerelmes olyan fiúba, akit alig ismer. Akinek szerelmes dalok hallgatása közben az ő arca jelenik meg. Aki figyeli, bármerre is megy. Az a fajta lány, aki nem jut könnyen túl a dolgokon. Aki magát marcangolja, amikor valaki nem szereti viszont. Aki álomba sírja magát, mert nem érzi magát elég jónak, de ugyanakkor én az a fajta lány is vagyok, aki erős. Aki kisírja a szemeit ugyan, de megtiltja magának, hogy másnap reggel újra hulljanak. Aki zenét hallgat és teli torokból énekli, mert ehhez van kedve. Az vagyok, aki soha nem lesz más, csak is önmaga.

Akkor is kellenél, ha már csak könnyeket okoznál.

- Mi van, ha nem kellek neki?

- Akkor ordítani fogsz a fájdalomtól, aztán összeszeded az életed darabjait és mész tovább.

Amikor veled vagyok olyan az életem, amilyenről milliók álmodnak, meseszerű.

Az összes könnyem, amit elsírtam, segített felnőni.

Sosem fordul elő, hogy két ember ugyanazon a napon lesz szerelmes, ahogy az sem, hogy ugyanazon a napon ábrándulnak ki egymásból.

Akármi is történjen, soha nem akarom elfelejteni, hogy milyen érzés vele lenni, az érintését, az ízét még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki ne vehesse el tőlem.

A szakítás nem feltétlenül kudarc. Néha kell, hogy legyen annyi bátorság az emberben, hogy méltósággal lezárjon egy történetet és megőrizze belőle azt, ami szép volt.

A szívben tátongó űrt, nem lehet egy dugóval elzárni.

A boldogság egy ember, aki még nálam is fontosabb és szenteljem neki az életemet.

Azzal veszekedünk a legtöbbet, akit a legjobban szeretünk.

Nem próbálok elfutni a múltam elől és nem is tudom megosztani a jövőmet egy olyan emberrel, aki viszont menekül a sajátja elől.

Szerelem, látni azt, amit senki más nem lát és hagyni, hogy a másik lássa azt, amit senki másnak nem akarsz megmutatni.

Egy jó kapcsolatnak, a barátság az alapja.

- Nem szeretsz már?

- Nem tudom. Azt hiszem, még mindig szeretlek, csak éppen nem érzem.

A hosszú távú kapcsolat nem az elviselés és a hosszas tűrés képessége, hanem a szeretetteljes elfogadásé.

Mindenki arról álmodozik, hogy egy napon belép egy férfi az életébe, aki meglátja benne az igazi nőt, az érzéki asszonyt, a hűséges társat, a megértő barátnőt.

Tudom, hogy nagyon különbözőek vagyunk és mást akarunk. Ennek ellenére, semmire és senkire sem vágyom jobban, mint rád.

A szerelem sosem lehet százszázalékos, mert mindig találunk a másikban valami olyat, amit nem szeretünk vagy nem értünk és ezért nehezen fogadunk el.

A szerelem ködösíti a látást, azt látjuk tőle, amit látni szeretnénk és nem a valóságot.

Szeretek vele lenni, a világ legegyszerűbb dolgait csináljuk. Már az elejétől tudom, hogy milyen szerencsés vagyok, mert te voltál az első fiú, aki nem azzal foglalkozott egyfolytában, hogy lenyűgözzön. Elfogadtad magad olyannak, amilyen vagy, de még ennél is fontosabb, hogy engem is önmagamért szeretsz. Semmi más nem számít.

Néha akkor tudunk a legjobban kijönni valakivel, ha időnként egy kicsit eltávolodunk tőle.

Igaz szerelem az, amikor az ember nem érez kísértést a hűtlenségre.

Elképesztő, hogy az időjárás ennyire megváltozott pár nap leforgása alatt. Ez olyan, mint a kapcsolatok. Sokféle arcát mutatja és sosem tudni, hogy milyen lesz a következő. Ma még ragyogó napsütés, de holnap már fekete felhők.

Néha a szerelem hosszan kitart, néha viszont csak a fájdalom marad.

Sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni és felesleges a múlttal foglalkozni. Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, ezáltal azt gondolja, az segítene rajta, ha a múltat megváltoztathatná. Azt hiszi, hogy a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történté tehetné vagy átírhatná, de mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért érdemes a múlttal foglalkozni, feldolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat azért kell a helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk.

Ilyenek vagyunk, tudjuk hogy nem lehet és mégis akarjuk. Tudjuk, hogy fájni fog és mégis belesétálunk. Persze, hisz imádjuk a csapdákat, a veszélyt, a kihívást, mi nők meg főleg. Mert mi kell nekünk, csak az, ami nem szokványos, ami nem egyszerű, ami bonyolult, ami más, mert azt hisszük, hogy majd nekünk egyszerű lesz, nekünk menni fog. Aha, csak egy aprósággal elfelejtünk foglalkozni, mégpedig azzal, hogy az elején megéreztük, hogy ez is olyan lesz, mint a többi. De valamiért még mindig nem hallgatunk az érzéseinkre, pedig mennyi csalódástól kímélnénk meg magunkat, de végül is, pofonból tanul az ember.

Mindenki él valamiért, én érted.

Nyugodt szerelem nem létezik, akivel megtörténik, elveszett. Nem tudok felidézni egyetlen pillanatot sem, amikor a szerelem nyugalmat hozott volna. Mindig szenvedésekkel és kibírhatatlanul boldog pillanatokkal jár, végtelen boldogsággal és mélységes szomorúsággal.

Néha az embereknek az összes könnyüket el kell sírniuk azért, hogy a szívükben újra legyen elég hely a mosolyoknak.

Valamiért mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ez más lesz. Megint, újra meg újra, hogy ő most jó lesz, nem fog mindent összekuszálni, megbántani, összetörni. Aztán megint csalódunk és már nem is értjük, hogy miért hiszünk újra, hogy honnan van erőnk ahhoz, hogy újra fel tudjunk állni. Leporoljuk magunkat, felhúzzuk cipellőnket és tovább tipegjünk. Kezdetben megtörten, csalódottan, hitetetlenül. Ám idővel valami mégis történik. Megtörik a jég, jön egy mosoly meg még egy, aztán úgy a harmadiknál már nem tudod figyelmen kívül hagyni. Van, ami nagyobb, mint te. Hatással van rád és nem tudsz ellene mit tenni. Akaratlanul is magad mögé hajítod a lakatot, kinyitod a szíved, mit sem törődve azzal, hogy mit kockáztatsz, hogy talán ez is egy a többi közül.

Mindig lesz egy ember, akin sosem tudod majd igazán túltenni magad. Nem számít, hogy hány jobb emberrel találkoztál, akik jobban bántak veled és akik jobban szerettek, az agyad hátsó zugában mindig ott lesz az az ember, akit teljesen sosem tudsz elfelejteni.

Igaz szerelem az, amikor tudjuk, hogy több ezer másik férfi van a világon, de nekünk mégis csak az az egy kell.

Azt, hogy mennyire szeret téged valaki, onnan tudhatod, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani.

Nem utállak. Azt utálom, hogy nem lehetek veled.

Egy értékes srác, aki nem lép le egy hónap után, hogy keressen egy jobb lányt. Aki nem csak fizikai dolgokat akar tőled. Aki tisztel téged és minden döntésedet. Aki megérti, hogy a család és az iskola a legfontosabb. Aki nem szakít el a barátaidtól, aki nem hoz zavarba mások előtt. Aki ugyanúgy beszél veled személyesen is, mint ahogy ír üzenetben és aki feltétel nélkül szeret.

Egy nő nem minden férfi mellett ugyanaz a nő.

Biztos, hogy te is voltál már nem leszek többé szerelmes, amíg újra meg nem érezted, hogy milyen az.